“Hol rontottuk el, Nóra?”
“Én …nem Nóra vagyok!”
Jó reggelt!!!
A képet azért csatoltam, mert itt a tavasz, nyílnak a virágok, nyakunkon a fürdőruci szezonja is, ergo, egyre többen kezdetek el mostanában futni. Mérhetetlenül boldogan olvasom mindig kedves soraitokat az első futásotokról és nagyon örülök, amikor tanácsot kértek azügyben, hogyan induljatok el. EZ SZUPER és nagyon OKOS!!!!
Sokszor esünk abba a hibába és tudom, ha ezerszer nem is, de jópárszor leírtam már itt (mégsem elégx), hogy sok esetben teljesen tájékozatlanul indulunk neki az első kilométereknek… legalábbis én így tettem.
Nem megfelelő cipőben, zéró sportmúlttal, azonban annál nagyobb lelkesedéssel és kilószámmal indultam neki az ÚTnak első körben. Nem is tartott sokáig. Pedig olyan büszke voltam magamra, hogy elsőre letoltam ennyi meg annyi kilométert… Most, utólag csak fogom a fejem…. hajjajjjjjjj….
Szóval először hejjdejóvolt, dagadt a mellem a büszkeségtől a gyorsan növelt kilométerek számával párhuzamosan. Túl gyorsan fejlődtem és elkönyveltem, hogy teljesen természetes, ha meghalok közben. Ez a folyamat kb. 2-3 hónapig tartott. Lefutottam ugyan az első 10kilométerem, de esküszöm, azt hittem a mentő visz el utána… A térdeim idővel elkezdtek rendesen fájdogálni, eluntam, kiégtem – majd fel is adtam a dolgot…. Pedig addigra már egy normális cipőbe is beruháztam. Ezek a cipik szögre kerültek.
Eltelt jópár hónap. Éreztem, hogy kell valami CÉL, kell a kihívás… és bár a cipőimet hosszú időre terveztem pihentetni (RIP), mégis elővettem őket ÚJRA. Ugyanis eldöntöttem, 7 hónap múlva félmaraton. DE!!!! Ezúttal okosan….
Kezdtük Dórimmal nulláról…. 5kilométeres edzésterv.
Olvastam szakirodalmat, blogokat, egyszerre kezdtem el futni … és fejbenfutni. Rájöttem, hol rontottam el…
Ezektől a kanyaroktól, kitérőktől, a kiégéstől, a sérülésektől szeretnélek megóvni Titeket is, mikor csatolok pár file-t, mikor küldök egy dokumentumot egy-egy edzéstervvel, mikor rábeszéllek a baromi drága, de lábadra szabott futócipőre!!! Félek, hogy néha okoskodásnak hat, pedig én sem vagyok OKOS, sőt, JÓ futónak sem érzem magam, hidd el!!! DE nekem ez a lecke már megvolt… és szeretném, ha Nektek is Életetek része lehetne a futás, nem pedig szükséges rossz, amit csak azért csinálsz, hogy eltűnjön a derekad vagy mert izmosabb lábat szeretnél villantani nyáron a strandon (khm, khm… megint magamról beszélek ).
Szóval a legfontosabbak az ALAPOK!!!!!! A JÓ alap!!!!
No. 1: FUTÓCIPŐ!!!! A jegyzetek között találsz erről egy dokumentumot, kérlek, olvasd végig!!! Spuri, Nyúlcipő, maratonman – szakbolt, hozzáértő eladó igazítsa a lábadra a cipőd!!!! Rengeteg sérüléstől óv meg Téged ezzel!!!
No.2: ha totál kezdő vagy, kérlek, türelemmel haladj, ne úgy, mint én első körben! Az 5kilométeres edzésterv csak 6 hét és máris képes leszel 30 percet lekocogni anélkül, hogy meghalnál. Eleinte sokat sétáltat, ez bántani fogja az EGOd, de bízz a szakemberekben kérlek, győzd le magad és csináld végig rendesen….
Hu, én mit kaptam a Férjemtől, mikor tavaly februárban újrakezdtem sétával váltott kocogással. ” Hiszen tavaly már futottál tizet is, minden edzésed egy 5-ös volt minimum esténként…!” Aha, meg is lett az eredménye…. Én nagyon büszke vagyok arra, hogy sétával indítottam és hagytam magamnak időt. Lekopogom, de semmmmmim nem fáj, nulla sérülés, és!!!!!!!! MÉG MINDIG futok! Csatolok a jegyzetekhez egy 5k-s tervet is.
Na, megint hosszúra sikeredtem… de annyi levelet, kérdést kapok Tőletek, akik most kezdenek el futni vagy újrafutni (nagyon okosak vagytok!!!!), hogy feltételezem, vannak még rengetegen, akik a jó idő beköszöntével először indulnának el, de nem mernek kérdezni. NEKIK szólt ez a kis…. okoskodás! :))))
Mert ugye, sokunkban felmerül a kérdés, mikor már KÉSŐ, hogy “HOL rontottuk el, Nóra???? ” :)))) Hát, talán az alapoknál……
Szép napot mára is!!!!!
mago
Kommentek